Előszó


Abban a meggyőződésben válogatom régebbi írásaimat és írom az új bejegyzéseket, hogy az ember cselekvéseit, döntéseit, eltérő arányban, de minden esetben a szív és az ész, az érzelmek és a racionalitás határozza meg. A "Tanulmányok, cikkek, előadások" oldalra gyűjtöm össze a speciális célközönség (pl konferencia résztvevői) számára készült munkákat. Ez az oldal fokozatosan bővül, akit érdekelnek ezek az írások, időnként kukkantson bele. Az "apropó" kategóriához tartozó bejegyzéseket mindennapi személyes élményeim indukálják. Ezekben örömök és bosszúságok, kellemes és kellemetlen események, szakmai és általános nézőpontok jelennek meg, legalábbis szándékaim szerint. Néha-néha bele(m)ártom magam a politikába. Napi politikai hírekre vagy álhírekre szeretnék reagálni, elfogultan. Fontold meg, bosszantod e magadat ilyenek olvasásával. Ha úgy döntesz, hogy nem, akkor hagyd ki a "politikaloda"© kategóriába tartozó posztokat. (Nem benned van a hiba: ilyen szó nincs, de majd ...) Az "éveim_hordaléka" kategória jelzi, hogy vezetői-tréneri-tanári tapasztalataimat bányászom elő és értelmezem.

2020. július 14., kedd

Apropó: kudarc


Néha bekukkantok a markmyprofessor oldalra hogy felidézzem az időt, amikor még élő órákat tartottam az egyetemen. A hallgatók által nekem adott érdemjegyek átlaga 4,78, talán nem olyan rossz, hogy ne férne bele az alábbi bejegyzés, amit egy hallgató, feltehetőleg később visszaemlékezve az órámra, véleményként ír:


üzleti kommunikáció
Anno távon tanított, először elég szimpinek tűnt, aztán eljött egy csónakos-szigetes játékkal, amiről kérte, hogy vitázzunk. Az egyik pasi közölte, hogy az egész szituban a nő minden galádságnak a forrása, persze nem ilyen finom stílusban, nos ezt könnyedén ráhagyta. Majd mikor mi nők elmondtuk a véleményünket erről a himsoviniszta hozzáállásról engem konkrétan leteremtett, hogy nem európai kultúrember módjára viselkedem. Vicc, hogy szerinte a gyűlöletkeltő kommunikáció inkább elfogadható.

Ha valaki most azt hiszi, hogy az a kudarc, hogy a hallgató, aki nevezetesen hölgy, 1,8-es átlaggal értékelte tanári munkámat, akkor téved. Aki figyelmesen olvassa a sorokat, annak a szövegből kiderül, hogy mi a kudarc. Valóban volt egy elég provokatív, de némiképpen mégis humoros történet, amit arra használtam, hogy vitát indukáljak, és azon keresztül mutassam be az aktív hallgatás, az értő figyelem, a visszatükrözés technikáit. Nos az a kudarc, hogy a hölgy esetében ez totális félreértést okozott. A szövegből világosan kiolvasható, hogy a véleményét kifejtő férfi kolléga nem a hallgató társairól mondott véleményt, hanem a történet egyik, a legfontosabb, és nevezetesen nő szereplőjéről. A markmyprofessoron megnyilvánult hallgató viszont a csoporttársát minősítette. S mivel éppen azt akartam bemutatni, hogy az értő figyelemmel adott visszatükrözés, az aktív hallgatás, mennyire nem egyeztethető össze a kommunikációs partner minősítésével, hát azt érzem kudarcnak, hogy ez az üzenet nem jutott el a címzetthez. Úgy tűnik később sem, utólag sem.
Kicsit elszomorít, hogy ez az utolsó bejegyzés a nevemhez. És rosszul emlékszik, szigetről szó sem volt. Az "európai kultúrember" meg, gyanítom, a saját következtetése. Egyébként meg az egész bejegyzés kínos, igazi öngól. Csakhogy ettől függetlenül, az én kudarcom. ( http://www.markmyprofessor.com/tanar/adatlap/2099.html)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése