Vitába keveredtem a minap. Ismerősöm, aki magas képzettségű értelmiségi, azt kérdezte posztjában: ki az a Lackfi? A poszt a negyedikes olvasó? irodalom? könyv egy oldalának fotóját tartalmazta, amelyen Lackfi János két verse, pontosabban egy vers-párja olvasható. A végső megállapítás az volt, hogy szomorú, hogy beengednek ilyet az iskolába. Szintén régi ismerősöm illette "szégyen és gyalázat" kifejezéssel a verset, illetve a tényt, hogy a szöveg egy iskolai tankönyvből került elő. Volt aki szerint nem normális, aki ilyen dalokat tud írni.
Aztán hirtelen megjelent a hozzászólásokban a vers által képviselt érték. Talán nem is kell mondanom, hogy a negatív véleményt formálók szerint a versnek semmilyen értéke nincs. A mai magyar irodalomban nyilvánvalóan jól tájékozott posztoló (aki először azt sem tudta kicsoda Lackfi János) végre leírta a kulcsszót: a vers "nem közvetít értéket". Gyorsan követte őt tehetséges fiatal énekes-zenész ismerőse, aki szerint "ez a valami semmi értéket nem képvisel".
Valójában erről akartam írni. Hogy ma Magyarországon miért vált mindennapossá, hogy lenullázzuk egymás értékeit? Hogy az általunk meg nem értett értékeket nem tartjuk értéknek, az általunk el nem fogadott értékről csak negatívan tudunk beszélni. Ha nem értünk valamit, arra miért nem mondjuk azt, hogy nem értem mi ebben az érték, segíts megérteni.
Az, hogy valami értéktelen vagy számomra nincs értéke, nagyon mást jelent, ahogyan az is, ha valamiben nem látom az értéket. Mi az, amitől az egyébként nagyra becsült, kiváló szakember kollégám veszi magának a bátorságot, hogy a mai magyar irodalom egyik legtehetségesebb költőjének sorait egyszerűen értéktelennek nyilvánítsa, csak azért, mert nem érti a vers lényegét. Miért csatlakozik hozzá zenész ismerőse, és semmizi a verset magyarázat illetve indoklás nélkül. Bár végül is egy magyarázatot kaptam: a művészetben semmit nem kell indokolni, az szubjektív, és ahogy másik vitapartnerem írta: semmi sem nem fekete és fehér.
Igaz, de éppen ezért, nem kellene nagyobb megértéssel kezelni egymás eltérő értékeit?
(Lackfi János páros verse: Lányok dala és a Fiuk dala szerintem igazi stílus-bravúr. Úgy írta meg, hogy azt benyomást keltse, mintha bármelyik tíz éves fiú vagy lány írhatta volna. És emlékeim szerint a tíz évesek az én tízéves koromban is hasonlóan éreztek.Meg talán akkor is, amikor vitapartnereim 10 évesek voltak. Az esztétikai értékről lásd: https://idegen-szavak-szotara.hu/eszt%C3%A9tikai-%C3%A9rt%C3%A9k-jelent%C3%A9se )
