Köz-vélemény

 Szól a mobilom, női hang jelentkezik be a Társadalomkutató Kft megbízásából. Közvélemény kutatási céllal keresett meg mondja, válaszolok-e néhány kérdésre. Kérdezem milyen intézmény ez a "Társadalomkutató Kft.". Pártfüggetlen közvélemény kutató cég, válaszolja. Átfut az agyamon, a TÁRKI, de aztán eszembe jut, hogy az nem Kft. Mindegy, miért ne. Bármelyik kérdést passzolhatom, ha úgy gondolom.  Jó - mondom, kezdjük. Milyen típusú településen élek, hangzik az első kérdés. Válaszolok. Mi a település irányítószáma, így a második. Hangosan nevetni kezdek, nem érti. Ha megadom az irányítószámot, akkor mi értelme volt az előző kérdésnek? Azt ő nem tudja, mondja, neki ez van ide írva. Jó, mondom, akkor ezt nem adom meg. De akkor nem tud tovább kérdezni - mondja. Hát így jártunk, válaszolom. Annyira imádom, amikor hülyének néznek.

Demagógia

Ha valakit komolyan érdekel, mi is a demagógia, hát ennél szebb példát nehéz találni.

Deutsch Tamás (Fidesz), az Európa Parlament képviselője, röviden nyilatkozott a Telex-nek a kormány által közölt vakcina hatékonysági táblázatról: "... úgy tűnik, hogy a kormány a baloldali ellenzék szekerét toló magyar sajtó igényeinek nem tud megfelelni. Hogy ha statisztikákat közlünk akkor az a baj, ha nem közlünk statisztikákat, akkor az a baj. "

Tényleg, a fene se érti ezt, semmi nem jó a hiteles médiáknak: ha mindent eltitkolnak, akkor az a baj, ha hazudnak, akkor meg az a baj. 

Mi lenne, ha egyszer megpróbálnának igazat mondani?

ps. friss adalék: Deutsch Tamás felháborodott azon, hogy az EU Bizottsága Magyar Gáborra bízta a Magyarországról szóló jogállamisági jelentés elkészítésének irányítását. Most kérdezzük meg: ha változtatnak a jelentést elkészítő személyén az a baj, ha nem változtatnak az a baj?

Megszrítás

Megszorításként kihagytam egy o betűt a címből. Ki, hogy értelmezi a megszorítást – ez mostanában merült fel bennem, amikor egy ismerősöm Tarlós István volt főpolgármester interjúját kommentelte az alábbi szöveggel: „Most szép választási ígéretek, - megnyert választás után megszorítások.” Természetesen egy esetleges ellenzéki (baloldali) győzelemre utalt, mint saját személyes tapasztalatára. Pedig koránál fogva több kormányváltásban is volt része, de hát az emlékezet szelektív.

A rendszerváltás utáni első kormány nehezen nevezhető baloldalinak, de a megszorítást a zsebükön érezték a választók. Persze továbbra is kérdés, hogy mit nevezünk megszorításnak, de emlékezetem szerint akkoriban a benzináremelést erősen annak éreztük. A Fidesz-KDNP kormány 2010-es győzelme nem ígért megszorítást, de …? Első lépések egyikeként lenyúlták a magánnyugdíjpénztári kasszát (veszélyeztetve ezzel a nyugdíjrendszer hosszútávú fenntarthatóságát) és megígérték az egyéni nyugdíjszámlát. Szerintem ez belefér a megszorítás fogalmába, mert sokak zsebéből sok pénzt vettek ki, ellenben az egyéni nyugdíjszámlát megspórolták. 2012-ben bevezették Európa legmagasabb Általános Forgalmi Adóját, ami az állami költségvetés második legnagyobb bevétele. Az elmúlt kilenc év alatt számításaim szerint többszáz milliárd forintot vettek ki ezzel az emberek zsebéből. Azért ezt már nehéz nem megszorításként értelmezni, különösen azért, mert a fogyasztási adó mindenkit érint, de értelemszerűen a legszegényebbeknek fáj a legjobban. Megszüntettek bizonyos nyugdíjakat, na ez is bőven belefér e megszorítás fogalmába. Nem adták vissza a korábbi parlament által adott, és a 2008-as válság miatt csupán felfüggesztett 13.havi nyugdíjakat, bár állítólag szárnyalt a gazdaság. Nem vezették vissza a nyugdíjak svájci indexálását, amivel jelentősen megrövidítették a nyugdíjasokat, viszont bevezették a minimálbér adóztatását. Az én fogalomrendszeremben ezek is megszorítások, de nem érték be ennyivel. „Spóroltak” az egészségügyön és a felsőoktatáson, vagyis a növekvő GDP mellett nem növelték ezen szektorok költségvetési részesedését.

Tudom, persze, közben csökkentették az SZJA, a Társasági adó és a rezsidíj mértékét, és adtak különböző adókedvezményeket. Tessék utánaszámolni, csak az ÁFA emelés bevételéből bőven futotta ezekre.

Mégis az marad meg sok ember fejében, hogy a baloldal „megszorít”. Ennyit tesz az ügyes és persze erősen torzító, csalárd kommunikáció.

Ami szerint a megszorítást csak akkor nevezzük megszorításnak, ha éppen a baloldal hajtja végre. 

Már csak azt kellene kideríteni, hol van ez a baloldal? 

Ellen-morgás

 

Vannak boldogabb országok, s köztük nem egyet vezet női miniszterelnök. Most nálunk is mintha látszana ennek lehetősége. Mégis el vagyok keseredve. Lehet, hogy jó miniszterelnök lenne a DK jelöltje, de az előválasztáson való megválasztása akkora támadási felületet teremtene a jelenlegi kormánypártok számára, amit ők biztonsággal használnának ki.

Eltöprengtem, miért nem látja be a DK, hogy Gyurcsány legalább akkora teher az ellenzéki oldalon, mint amekkora lehetőség egy női miniszterelnök jelölése. Tudom, persze, Orbán már elmondta, csak azért nem kerülhet valaki versenyhátrányba, mert az ő baráti köréhez, családjához, stb.  tartozik. Úgy tűnik ebben az országban ebből a szempontból mindegy, hogy kormánypárti vagy ellenzéki családról van szó. A politikaloda fogva tartja azokat, akik egy párt támogatói lettek, ők nem fognak szólni, hogy ezt nem kellene.

Finnország, Új-Zéland, vagy Németország miniszterelnökének családja távol van az állami funkcióktól. Fülöp herceg „csak” a királynő férje volt. Az amerikai elnök felesége egyszerűen „first lady”. Nyugat-Európában nem divat, hogy a miniszterelnök vagy valamelyik párt elnökének hozzátartozója politikailag fontos funkciót tölt be. Jó, belátom, nem ismerem eléggé a történelmet, s lehet, hogy volt már példa rá. (Feleségem szólt, hogy volt bizony, a Clinton család.) De hogy egy országban két vezető is családi bizniszt akarjon csinálni az országból.

Elképzelem, hogy Dobrev Klára győz az előválasztáson, mi több, a 2022-es választást is megnyeri közös miniszterelnökként az ellenzékkel. Mi következik? Gyurcsány lemond pártelnöki tisztéről? Akár igen, akár nem, ki fogja elhinni, hogy nem ő befolyásolja a miniszterelnök döntéseit? Ki hiszi el, hogy Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz  István kizárólag zsenialitásuk miatt nyernek meg minden pályázatot, amin elindulnak. Egy számomra nagyon hiteles szocialista politikus mondta: nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani.

Kedves ellenzéki előválasztók! Ne essetek poltikalodába! Előbb érveljetek, azután döntsetek!

Jó hír? Rossz hír?

 Hogyan olvassuk az internet híreit? Ez a kérdés régóta jár a fejemben, de ma igen szép példáját láttam annak, amit persze mindenki tud, nem könnyű eligazodni a hírek között és eljutni a valósághoz. Az infostart.hu-n olvasom reggel: "Jó hírt kaptak a magyar női nyugdíjasok". Hagyjuk most a megfogalmazást, foglalkozzunk a lényeggel. Mi a jó hír? Hogy Magyarországon az OECD országok 26%-os átlagával szemben csak 15%-kal alacsonyabb a nők nyugdíja a férfiakéinál. Tényleg jó hír, mondom, de azért megnézem az infostart által hivatkozott portfolio.hu-t is. "Fájó pont a nyugdíjaknál: kiderült, miért kapnak kevesebb nyugdíjat a nők, mint a férfiak" mondja a főcím. Ennek a címnek kicsit más az üzenete, de hát minek kell nekem mindig visszanyúlni a forráshoz. Ez a cím egy mélyebb elemzésre utal (s valóban komoly, alapos elemzést olvashatunk), mint a "Jó hírt kaptak ..." Kíváncsi lettem, mennyit érhetnek egyáltalán a magyar nyugdíjak, amin belül most a nőknek jutott egy jó hír, ha már jobb nyugdíj nem jut nekik. A napi.hu-n találtam meg a választ: az átlag nyugdíjak vonatkozásában, az Európai Unión belül "... hazánk a tagállamokra készített rangsorok utolsó harmadában található. Lemaradásunk olyan jelentős, hogy e listákban azzal sem kerülnénk előbbre, ha a teljes 13. havi nyugdíjat már 2018-ban megkapták volna a nyugdíjasok." Következtetés: a jó hír a magyar nyugdíjas nők számára, hogy a magyar férfiak nyugdíja is elég alacsony (ide eredetileg egy másik szót akartam írni).

Nem tehetek róla, de az infostart hírének elolvasása után egy régi vicc jutott eszembe: azt mondja az úr Jean-nak, tegyen valami jót a macskával. Jean elkapja a macskát és a farkánál fogva pörgetni kezdi. Az úr elképedve kérdezi: de Jean, tényleg jó ez a macskának? Mire Jean: ez még nem uram, de majd ha elengedem.

A hivatkozott írások:

https://infostart.hu/gazdasag/2021/03/19/jo-hirt-kaptak-a-magyar-noi-nyugdijasok

https://www.portfolio.hu/befektetes/20210319/fajo-pont-a-nyugdijaknal-kiderult-miert-kapnak-kevesebb-nyugdijat-a-nok-mint-a-ferfiak-474870

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nyugdij-nyugdijas-emeles-2021-13.-havi-eu-euro.723136.html

Kovász

Divat lett a kovászolt, otthon sütött kenyér. Szeretem, mert ízletes, mert együtt készítjük feleségemmel, mert napokig friss marad. Azt mondják, egészségesebb is, mint a bolti, ilyen-olyan adalékkal sütött kenyerek. Se pék nem vagyok, se orvos, s bevallom, nem is a biológiai-egészségi összefüggések inspiráltak, hogy írjak a kovászról. Szociológus vagyok, szociálpszichológiával foglalkozom, számomra a kovász több mint "anyag".

A történet rövid és egyszerű: kaptunk egy adag másfél éves kovászt.Feleségem unokahúga kezdte nevelni másfél évvel ezelőtt, s mi kaptunk belőle kb 12-13 dekát, úgy fél éve. Tapasztalatait is átadta, kaptunk kipróbált receptet részletes útmutatót. Azóta magunk neveljük, gondozzuk, s az eredménnyel néha eldicsekszünk. Már mi is adtunk belőle tovább, lányunk is csodaszép kenyeret sütött vele, s azóta ő is nevelget egy adagot. 

Amikor mostanában kenyeret sütünk, abban mindig benne van Jutka keze és szíve is, s az a másfél év, ami alatt sokszor mondtam neki, hogy "túl macerás, túl sok odafigyelést igényel, mi mások vagyunk, nincs hozzá elég türelmünk". Aztán feleségem úgy döntött, mégis megpróbálja újra. (Egy ideig korábban is kísérletezett vele, de valószínűleg nem volt elég érett, mármint a kovász. Nem volt elég kiforrott a technológia, vagy ki tudja mi ok miatt, de nem voltunk elégedettek az eredménnyel.)

Azóta itthon sütjük a kenyeret. És most együtt csináljuk, a szemem előtt válik naponta láthatóvá, amit sok éves tréneri munkám során már sokszor megéltem: a múlt benne él a mában, mint a kovászban a tegnapi, tegnapelőtti, a másfél évvel ezelőtti nap. A kultúra nem azt hordozza, amit szeretnénk a múltunknak gondolni, hanem azt ami valóban megtörtént . Ha Jutka azalatt a másfél év alatt, amíg egyedül nevelte a kovászt, nem csinált volna semmit, vagy eltévesztette volna az arányokat, hiába mondaná ma azt, hogy ő bizony jól csinálta, ma nem tudnánk ilyen kenyereket sütni. Ha feleségem nem dönt úgy, hogy újra megpróbálja, ma bolti kenyeret ennénk. Ha mi magunk nem gondoskodunk megfelelően a kovászunkról, az bizony kimúlik. (Ha egyszer is megfeledkezünk róla, már ki kell engesztelni.)

A kovász, kicsiben, maga a kultúra. Megőrzi a múltat, változik, alakul. Ahogy öregszik egyre jobb lehet, egyre szebb kenyereket lehet vele sütni. Vagy szomorú véget is érhet. 

Kenyér biztosan akkor is lenne. A kultúra nem szűnhet meg, legfeljebb átalakul.

Biztos ami biztos, azért készítünk szárított kovászt is. Azt mondják, száz év múlva is használható lesz. Részletes leírással együtt időkapszulába teszek majd egy adagot. Egészen optimistává tett a kovász. 

Szolgáltatói gondolkodás?

Reklamáltam a UPC új tulajdonosánál, a Vodafone-nál. Nem nagy ügy, de engem bosszant. 

A szolgáltatás számláját elektronikusan küldik meg, én pedig mindig átutalással fizetek.És mindeddig határidőre. A fizetést arra a napra ütemezem, amit a szolgáltató jelez a számlában.Az utóbbi két hónapban azonban legnagyobb meglepetésemre a határidőt követő napon felszólítást kapok a Vodafone-tól, azzal, hogy a számlám, tartozást mutat. Persze benne van, hogy ha már befizettem, akkor a felszólítást tekintsem semmisnek. De normális embernek szerintem kicsit megemelkedik a vérnyomása, ha fizetési felszólítást kap, az idézett mondat ellenére is. Kicsit nehéz a felfogásom, ezért nem értettem, hogy ha egyszer határidőben fizetek, akkor miért bosszantanak egyy olyan felszólító levéllel, ami legfeljebb azt jelzi, hogy milyen lassú a könyvelés saját rendszerükben. Ezt reklamáltam, s az alábbi választ kaptam:

Kedves Ügyfelünk!

2020.10.20-én érkezett írásos megkeresése alapján tájékoztatjuk, hogy ASZF-ünk szerint a befizetéstől számított 3 munkanapon belül történik meg az összegek lekönyvelése. Amennyiben szeretné megelőzni a fizetési határidő lejárta utáni automata értesítő kiküldését kérjük, a fizetési határidő utolsó napját megelőző 3 munkanappal korábban végezze el az utalást.

Reméljük, minden szükséges információt megtalált levelünkben! Esetleges további kérdéseit várjuk a www.vodafone.hu/kapcsolat oldalunkon vagy a 1270-es számon.

Üdvözlettel:
Vodafone

Azt persze továbbra sem értem, hogy miért nekem kell hamarabb fizetni s miért nem a cég változtat a szokásain. (25 évvel ezelőtt, ügyfélkapcsolati tréningeken már azt tanítottam: ne érveljünk azzal, hogy "ilyen a rendszerünk.") Nem, persze hogy nem túl bonyolult kiszámítani a három munakanappal korábbi időpontot, ahogyan nekik sem lenne bonyolult 3 nappal korábbi időpontot megjelölni, csak ennek nyilván törvényi akadálya van. Ahogyan az sem tűnik túl bonyolultnak, hogy az automata felszólíító levelet a határidő utáni harmadik napon kezdjék kiküldeni. 

De egyszerűbb, ha én változtatok a szokásaimon. Ez a szolgáltató gondolkodásmódja 2020-ban. Bevallom, sosem kedveltem a Vodafone-t. Ha nem vásárolják fel a UPC-t, önként nem kerültem volna velük üzleti kapcsolatba. Egyelőre nem javítottak a róluk kialakult képen.

És nem fogok hamarabb fizetni, ez elvi kérdés.  

Legfeljebb az átutalást követő nap reggelén beveszem a .... "tablettát" 😜.